|
|
|
Fráter
György Általános Iskola és
Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az iskola
saját honlapja a fratersajolad.hu címen
érhető el.
1.
Bemutatkozás
Az 1387. év a ládi pálos kolostor
alapításának éve. Ezektől
az
évektől, az 1700-as évek
végéig a
pálos atyák szeretetházára,
kolostorára hárult az iskola
fenntartása. A
szerzetesrend eltörlése után a
vallásalap
vette át az iskolát, vele együtt a
fenntartás
terheit is. 1875-től van írásos dokumentum az
iskola
működésére vonatkozóan.
1908-tól
épült meg a ma is meglévő
régi
épületszárny. 1985
februárjára
készült el - a régi
épületszárnyhoz csatlakoztatva - a
modern, egy
emeletes, 12 tantermes, aulás, főzőkonyhás,
új
intézmény. 1986-ra elkészült
a tornaterem is.
Két szabadtéri sportpálya
biztosítja a
tanulók rendszeres testedzését.
Intézményünkben emeltszintű angol nyelvoktatás folyik. A művészetiskolai képzésen belül a tanulók zeneművészet, néptánc és képzőművészeti oktatás közül választhatnak. Tehetséges gyermekeink révén területi, megyei, országos ismertségre tett szert iskolánk. Az
intézmény neve: Fráter
György Általános Iskola és
Alapfokú Művészetoktatási
Intézmény
Fráter György (családi nevén
Utješenić, anyja családi nevéről
Martinuzzi) (Kamičić, Horvátország, 1482.
június 18. – Alvinc, 1551. december 17.)
esztergomi érsek és bíboros,
horvát kisnemesi származású
államférfi.
Corvin János udvarában nevelkedett majd 1504-ben
Szapolyai István nádor
özvegyéhez került
apródként. Innen Szapolyai János
erdélyi vajda (később magyar király)
szolgálatába állt
katonának, majd belépett a pálos
rendbe. Előbb a lengyelországi csensztochovai (Częstochowa)
zárda főnöke, majd sajóládi
perjel. 1528-ban
az I. Ferdinánd hadai elől Lengyelországba szorul
János király szolgálatába
vonta, s főleg
diplomáciai feladatokkal bízta meg.
Rövidesen
János legbizalmasabb tanácsosa lett. 1534-től
váradi püspök. A két
részre szakadt
ország egyesítésére
törekedett. Nagy
része volt az 1538-i váradi béke
megkötésében. 1540-ben János
halála
után a csecsemő János Zsigmond
gyámjaként
az ország kormányzója lett, 1541
májusában megvédte Budát az
ostromló
császári csapatokkal szemben. Miután a
törökök csellel elfoglalták
Budát,
Fráter a török
hódítók
kiszorításának
lehetőségét a
Habsburg fennhatóság alatti
egyesítésben
látta, és 1541. december 29-én Gyalun
megegyezett
I. Ferdinánddal a váradi egyezmény
végrehajtásában. Eközben
Fráter, előbb
csak kincstartói, 1542-ben helytartói
minőségben
megszervezte Kelet-Magyarországot, s ezzel akaratlanul is
előkészítette a későbbi
Erdélyi
Fejedelemséget. 1551-ben Izabella
királynét
és fiát lemondatva, Erdélyt
átadta
Ferdinánd megbízottainak. Jutalmul
Ferdinánd
kinevezte erdélyi vajdává, esztergomi
érsekké és III. Gyula
pápánál
bíborosi kinevezést eszközölt
ki
számára. Ferdinánd hadai azonban nem
bizonyultak
elegendőnek a török támadás
kiverésére. A barát, hogy időt
nyerjen,
tárgyalásokat kezdett a
délvidéki
pasákkal, mire a benne árulót sejtő
császári parancsnok, Castaldo I.
Ferdinánd
beleegyezésével alvinci
kastélyában 1551.
december 17-én meggyilkoltatta. Holtteste hetven napig
hevert
temetetlenül, majd a gyulafehérvári
káptalan
emberei a székesegyház
kriptájába
temették el 1552 februárjában.
Horvát származású nemes,
eredeti neve
Utyeszenics, aki nagyszerű katonai, papi, politikai
diplomáciai
képességekkel rendelkezett. Számtalan
tisztséget töltött be: volt
királyi
tanácsos, helytartó,
kormányzó és
erdélyi vajda, élete utolsó
évében
megkapta az esztergomi érsek és a
bíboros
címeket is. Fiatalon még Corvin Jánost
szolgálta, majd Szapolyai Jánost.Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fr%C3%A1ter_Gy%C3%B6rgy |
|
Ajánlott
böngésző: Mozilla Firefox  |